Történetünk 1800-tól

A Ratio Educationist az 1806-ban kiadott Nova Ratio váltotta fel. Ez csökkentette a természettudományos tárgyak anyagát, ismét nagyobb helyet adott a latin oktatásának, s egyúttal visszahelyezte jogaiba a magyar nyelvet. A tanügyi változásokkal párhuzamosan az iskolaépület egy emelet ráépítésével bővült, s 1836-ban elkészült a piarista rend veszprémi temploma is.

Iskolánkat 237 éven át piarista paptanárok vezették, akik hivatásuknak megfelelően növendékeiket vallásos szellemben nevelték. Mindemellett megállapíthatjuk azt is, hogy a piarista gimnáziumokban és konkrétan a mi iskolánkban is hangsúlyozottan nemzeti érzésű tanítás folyt. A két Ratio idején, majd a szabadságharc alatt s az azt követő önkényuralom nehéz éveiben ez különösen megnyilvánult. A piarista rend szegénysége miatt rászorult ugyan a bécsi udvar támogatására, de a nemzeti nyelv és műveltség diadaláért kész volt áldozatokra. Dugonits András, Révay Miklós, Benyák Bernát, Pállya István, Simay Kristóf, Horányi Elek és sok más társuk szívós és eredményes harcot folytattak tanári és tudományos működésükkel a magyar nemzeti eszméért -közülük Révay, Benyák és Pállya ezekben az években iskolánknak is tanárai voltak. Számos olyan vizsgálat is volt, amelyet azért indítottak a piarista gimnáziumok tanárai ellen, mert az iskolai előadásokat nem latinul s főleg nem németül, hanem magyar nyelven tartották. Sokat elárulhat a piarista iskolák nemzeti jellegéről az is, hogy a reformkor, a szabadságharc és az azt követő nemzeti ellenállás vezéralakjai közül Batsányi János, Virág Benedek, Katona József, Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Horváth Mihály, Petőfi Sándor, Vajda János, Madách Imre, Klapka György, Vasvári Pál, Klauzál Gábor, Csányi László, Mednyánszky László, Perczel Mór, Török Ignác és még sokan mások piarista diákok voltak. Mi büszkék lehetünk arra, hogy Batsányi János a veszprémi piarista gimnáziumban nevelkedett. Hazánknak ezek a nagy fiai, akikre hagyományaink ápolásában ma is csak tisztelettel és lelkesedéssel gondolhatunk, jó példát láthattak tanáraikban, mert az iskolából kikerülve önzetlenül és a legnagyobb áldozatok meghozásával tudták szolgálni hazájukat és népüket.

Az 1848. évi forradalmi események napjaiban a veszprémi gimnázium tanárai is példaadóan viselkedtek. A veszprémi nemzetőrség zászlószentelési ünnepélyén Csákós Elek tanár mutatta be a tábori szentmisét, tanártársa Horváth Piusz pedig szentbeszédet mondott, melyben ünnepelte a nemzeti zászlót, a nemes és jobbágy közti válaszfal ledőlését. Amikor pedig tettekre került sor, beálltak nemzetőrnek; Horváth a veszprémi, Csákós pedig a pápai zászlóaljhoz vonult be tábori lelkésznek. Nem csoda, ha a tanárok példája a diákokra is hatott. 1848 májusában iskolánk hatodik osztályának mind a 27 tanulója honvédnak jelentkezett. A szokottnál korábban levizsgáztatták őket, hogy minél hamarabb bevonulhassanak. Horváth Piusz a Nemzeti újság 1848. május 30-i számában írta róluk: "Az ily ifjúság, mely a közelmúlt napok mozgalmaiban oly nemesen viselte magát, dicsősége a hazának és a mi méltán irigylendő büszkeségünk."

Iskolánk tehát nemcsak szemlélte, de erejükhöz mérten alakította is a történelmet, s később meg is fizette ennek az árát. Csákós Eleket és Horváth Piuszt börtön, az iskola épületét pedig a kaszárnyává való lefokozás várta.

Az események csitulásával magasra szöktek a tantervi csaták indulatai. Az Entwurf Organization néven ismert rossz emlékű tanügyi rendelet egészen a kiegyezésig mérgezte a magyar iskolák légkörét. A veszprémi gimnáziumot visszaminősítették négyosztályos algimnáziummá, amely intézményben érettségi vizsgát sem lehetett tenni.

A kiegyezés után báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter nemcsak az Entwurf Organizationt helyezte hatályon kívül, hanem intézkedése nyomán 1868-tól már ismét hatosztályos nagygimnázium lettünk, 1884-től pedig nyolcosztályos főgimnáziummá válását ünnepelhette az iskola. A nyolcosztályos képzés meg is maradt egészen az iskola államosításáig.

Viszza a XVIII. századhoz - Tovább a XX. századba

Vissza a kezdőlapra * Ugrás a lap tetejére

© 2019. Lovassy László Gimnázium, Veszprém