Iskolánk közel három évszázados történelme mellett is ott fut az a széles út, amelyen e XXI. századba megérkezünk, a magyar történelem.
Az 1700-as évek
Az iskolaalapítást megelőző évszázad szomorú öröksége volt az ország pusztulása, a szellem sorvadása. A helyzetet súlyosbította, hogy a török elleni felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc okozta hatalmas veszteség mellett az ország lakosságának vallási torzsalkodásai sem szűntek meg. A felekezeti villongások során nagy hírű protestáns iskolákat szüntettek meg, pedig a tanult ifjakra nagyobb szükség volt, mint bármikor korábban.
A művelt ifjak hiányából származó következményeket mérte fel helyesen Volkra Ottó János veszprémi püspök, amikor 1711-ben meghívta Veszprémbe a Felvidéken már sikeresen müködő piarista atyákat, rájuk bízva az ifjúság nevelését.
A veszprémi gimnázium az első évtizedekben ún. kisgimnázium volt, négy grammatikai osztállyal (classis minor, classis maior, classis media, classis suprema). 1753-tól a veszprémi iskola hatosztályos nagygimnáziummá vált. A grammatikai osztályok mellett poétikai és retorikai osztályok is működtek. Az oktatás nyelve a latin volt, de a latinon kívül már a korai időszakban is tanították a magyar nyelvet és a magyar történelmet, tehát szellemében is fokozatosan nemzetivé vált az iskola. Az első évtizedekben a gimnáziumnak nem volt állandó épülete, csak 1773-ban kezdték meg a Várban a későbbi iskola építését.
A vár korabeli látképe |
Hazánkban a XVIII. század végéig az állam nem szólt bele az iskolák belső életébe, különösen nem foglalkozott behatóan az oktatás kérdéseivel. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis volt az első olyan intézkedés az országban, amely az egész közoktatásügyet egységesen rendezte. A Ratio értelmében a középiskolák tanítási anyagában a természettudományos ismeretek nagyobb jelentőséget kaptak. Az új tartalmú tananyag és a gyakorlatiasabb oktatási módszerek bevezetése megfelelt a veszprémi iskola, szellemének a német nyelvi oktatás előtérbe helyezése azonban sértette a legszebb piarista hagyományokat.
*
© 2019. Lovassy László Gimnázium, Veszprém
|